Nohát, rég nem írtam, nem igazán volt kedvem, de elég sok minden történt velem szóval már illene mesélnem.
Egyenlőre nincsenek különösebben problémák, volt pár fogfájásom, de attól veszélyesebb semmi nem volt.
Az iskolában beilleszkedtem sikeresen, az osztálytársakkal jól elvagyunk, a tanárokkal sincs rossz kapcsolatom, és tanulmányilag sem haladok rosszul.
Iskolán kívül már rendszeres látogatója vagyok a meetnek, ott nehezebb volt a barátkozás, és annak ellenére, hogy pénteken nagyon rossz kedvem volt szombaton megtört végre a jég. Voltunk a Mihály napi vásáron, sétáltunk egész nap, és jól éreztük magunkat. Utána voltunk a Carpe Diemben (helyi teaház) ahol már egyre jobb lett a kedvem. Utána egészen hajnalig sétáltunk..
Szóval bejön az élet, itthon elvagyunk, most voltam két hétig egyedül, pár nap után szar volt, de volt aki tartsa bennem a lelket.
Miután hazajöttek a lakótársak már nem volt semmi bajom, kivéve a múltheti apróbb rosszkedvemet.
Ami már nagyon régóta hiányzott, hogy végre boldog vagyok…
Végtelenül, boldog…
A mai napom, háát… megérte felkelni… 🙂
egérlyuk 